Az idei este fő témájául a múlt és a jelen mozihőseit választották, a gála háziasszonya a színész-komika Ellen DeGeneres lesz.

A filmvilág legrangosabb kitüntetését 1927-ben alapították, hogy elismerjék a mozgóképipar legjelesebb alkotóinak tevékenységét. Az akadémiai díjakat (Academy Awards) először 1929. május 16-án a hollywoodi Roosevelt Szállodában, zártkörű banketten nyújtották át tizenkét kategóriában. A szobrocskára 1931-ben ragadt rá az Oscar elnevezés, a legelterjedtebb legenda szerint ezért, mert Margaret Herricket, az akadémia első könyvtárosát a figura Oscar nevű nagybátyjára emlékeztette.

A 33,2 cm magas, 24 karátos arannyal bevont szobrot George Stanley formázta meg, 1945-ig minden darab egyedi példányként került ki keze alól. Az új szobrokat 1982 óta januárban készíti el a chicagói R.S. Owens and Co. cég. A filmtekercsen álló, teste előtt kardot tartó lovag kezdetben bronzból, később a britannium nevű, könnyebben megmunkálható ónötvözetből készült. A mai napig már több mint 2800 szobrot adtak át. A díjazottak nevét - a korai lapzárta miatt - évekig megkapták az újságok, amikor azonban 1940-ben az egyik lapban a bankettre érkező vendégek már olvashatták az eredményt, áttértek a lepecsételt és a helyszínen felnyitott borítékokra.

Az 1932-es gálát közvetítette először a rádió, az 1953-ast a televízió (a vezető riporter Ronald Reagan későbbi amerikai elnök volt), színesben 1966-tól sugározzák az eseményt. Egymilliárdnál többen először 1990-ben nézték a gálát, amelyet idén már több mint 200 országban élvezhetik a nézők élőben az ABC tévétársaság közvetítésében, a gála az interneten is nézhető.

1968 óta kötelező a díjazottak és a díjátadók számára az alkalomhoz illő, elegáns viselet, a nyertesek pedig csak kevesebb mint egy percig hálálkodhatnak.
Oscar-díjat ma már több mint húsz kategóriában osztanak, a legfiatalabb a 2002-ben bevezetett animációs nagyjátékfilmeké. A szigorúan vett "szakmai" díjak mellett az akadémia több különdíjat is adományoz. Az 1956-ban alapított Jean Hersholt Humanitárius Díjat idén Angelina Jolie, a tiszteletbeli Oscart (Honorary Award) életművéért a brit Angela Lansbury brit színésznő, Steve Martin amerikai színész és Piero Tosi olasz jelmeztervező kapta; ők a kitüntetést már 2013 novemberében átvették. A tudományos és technikai Oscar-díjakat is átnyújtották már korábban, február közepén. Az idei mintegy ötven kitüntetett között magyarok is vannak - Madjar Tibor, Kőhegyi Csaba és Major Imre egy 3D-modellező szoftver fejlesztéséért kapott elismerő oklevelet.

Nem "igazi" Oscar és nem is minden évben ítélik oda az 1930-as években alapított Irving G. Thalberg-emlékdíjat, amelyet olyan rendezők is megkaptak "vigaszdíjul", akik rászolgáltak volna, mégsem nyertek igazi Oscart, köztük az ötször jelölt Alfred Hitchcock és a kilencszer nominált Ingmar Bergman.

A legjobb film kategóriában ebben az évben kilenc mű versenyez, a legnagyobb favoritnak az Amerikai botrány és a Gravitáció számít tíz-tíz jelöléssel, a 12 év rabszolgaság ettől eggyel marad el. Utóbbi film brit rendezője, Steve McQueen filmtörténelmet írhat, győzelme esetén ugyanis ő lesz az első fekete bőrű Oscar-díjas a rendező kategóriában. Ebben a kategóriában korábban csak két afroamerikai rendező, John Singleton (Fekete vidék, 1991) és Lee Daniels (Precious - A boldogság ára, 2009) kapott nominálást. Producerként sem nyert még afroamerikai, McQueen most itt is elsőséget szerezhet.

A kategória egy másik jelöltje, a mexikói Alfonso Cuarón (Gravitáció) is filmtörténelmet írhat, mert latin-amerikai rendező sem nyert még rendezőként. A jelölésig az argentin születésű brazil Héctor Babenco (A pókasszony csókja, 1985), a brazil Fernando Meirelles (Isten városa, 2003) és a mexikói Alejandro Inarritu (Babel, 2006) jutott el. Cuarón producerként is nyerhet, személyében a legjobb film kategóriában is az első latin-amerikai győztes lenne.

Magyar játékfilmnek legutóbb 1988-ban volt esélye elnyerni az Oscar-díjat a legjobb idegen nyelvű filmek kategóriájában. Az idén hosszú idő után ismét szerepelt magyar film a kilenc alkotást tartalmazó szűkített listán, de Szász János A nagy füzet című alkotása nem jutott be az öt jelölt közé.